2011.08.06-án eltört a combcsontom.Kb a felső harmad és a második harmad közötti magasságban. Teljesen kettétört, eltávolodtak a csontvégek és egymás mellett voltak. Először kívülről rögzítették az eltávolodott csontvégeket egy vassal, majd velőűrszöget kaptam (titánt). Nagy rombolást műveltek a szabadon mozgó csontvégek, 5 tasak vérre volt szükségem.
Tehát: rehabilitációm nem volt, mert azt mondta a doki, hogy amit csinálok, az nagyon jó, folytassam. Azt tanácsolta, mankót ne használjak, mert úgy nehezebben gyógyulok.
Jelenleg, (5 hónappal a baleset után) sántítok. Nagyon fáj a lábam, a combom, belül és a csípőm. Előtte a térdem fájt jobban, most olyan, mintha a csontom fájna. Ha térdben felhúzom a lábam és kifordítom, nagyon hangosan, kattan a csípőm. Félek, hogy a velőűrszeg csavarja piszkálja, vagy kitámasztja az ízületet, esetleg az tudhat ilyet okozni, de lehet, hogy ez normális.
Talán a térdem melletti két izom gyöngébb, mert kisebbek, mint a másik lábamon, és azok is nagyon fájnak, ha túlterhelem. Olyan érzés, mintha erőssen strangulálnák a combomat. Persze még a térdem is gyengébb, de már nem elviselhetetlen a fájdalma.
Sajnos nem tudom, milyen gyakorlatokat kellene csinálnom. Az orvos a kórházban azt mondta, hogy próbáljam meg lógatni a lábamat és utána magam alá húzni a sarkam, mert különben sántítani fogok. Erre koncentráltam, és rá tudok ülni a sarkamra teljesen, lehet, hogy ezért is lett jobb a térdem.
Jelenleg próbálom kevésbé terhelni a csontot, mert ha pl. jógázom, ami azzal jár, hogy rá is kell néha, állni teljesen, úgy begyullad, hogy két mankóval sem tudok járni, akkor csak a Mesulid100-as segít, de abból már csak pár tablettám van, és azt amúgy is kivonták a forgalomból.
Tehát kímélőbb dolgokkal próbálkozom, de egy hosszabb séta is hasonlóan fáj, pedig a doki azt mondta, hogy csak sétáljak. Ha keveset mozgom, akkor másnap reggel, míg el nem fárad a lábam, nagyon szépen járok, de akkor is sántítok. Mintha rettegnék rálépni a lábamra, mert bevésődött a nagyon erős fájdalom, és olyan, mintha nem bírna el. Van még egy púp is a combom külső részén, olyan, mintha ki lenne lapítva a combom. Az szépen szívódik fel. Masszírozni szoktam. A 4 hónapos röntgen nem mutatta, hogy összefortak volna a csontvégek, a doki szerint még egy év.
Addig nem tudok járni? És mikor leszek már munkaképes? Mennyi a gyógyulási ideje? Hogyan segíthetnék magamon? Mikor múlik el a fájdalom? Örökre sántítani fogok?
Kérem, segítsen, ajánljon valami gyakorlatsort, mert a régiek nem működnek már. (Eliptikus trénert használok és kinyomom magam ülve egy gépen. Mindkettő saját súlyt használó, az én saját testem súlyát típusú "gépek". Ezek a gépek egyszerű szerkezetek az ablakunk alatti játszótéren.) Segítségét előre is nagyon köszönöm.
Még néhány dolog: a lábaim most tökéletesen egyformák. Előtte egy picit a jobb, azaz a törött rövidebb volt és ezért nem volt túl szép a járásom. Fel tudom emelni a kinyújtott lábamat ülve, fekve, mindenhogy. Motyogott a doki, mikor vizsgált, hogy van valami laterális nem tudom mi, ami nem jó. Nekem senki sem mondta, hogy tartsam egyenesen a lábam, amikor a kórházban feküdtem, és mivel fájt a sarkam, gyakran kitoltam az ágyban a matrac oldalán és hagytam, hogy befelé forduljon a lábfejem. Csak két héttel a baleset után kaptam velőűrszeget, addig a külső vasdarab volt, ami nem akadályozta meg a csontvégek mozgását a combomban. (A röntgenen látszik, hogy sok "szemét" maradt belül, azt monták, az nem lényeges.) Remélem, minden fontosat leírtam, köszönöm a türelmét!
Az Ön esetében elengedhetetlen a szakgyógytornász által irányított mozgásterápia. A terhelés csak fokozatosan és mindig egyenletesen növelhető. A jóga teljes testsúlyterheléssel, azt követően hosszabb kímélettel nem javít a helyzeten. A csonttörés 6-8 hét alatt "összeforr", ha megfelelő távolságban reponálták a tört végeket.
Ideális esetben egyenesen a sebésztől jutna el beutalóval gyógytornára, fizikoterápiára:
- a kórházi traumatológiai osztály ambuláns gyógytorna rendelésére
- esetleg a területi vagy országos rehabilitációs szakkórház három hetes nappali kórházába,
vagy a háziorvos irányíthatná beutalóval a kerületi/körzeti járóbetegellátás ortopédia/mozgásterápia ambulanciájára.
Amikor a gyógytornász begyakoroltatta a gyakorlatokat, a helyes járást, már önállóan is dolgozhat otthon, de ne feledkezzen meg a rendszeres kontrollról! Az elhúzódó töréskezelés, a helytelen házi praktikák a Südeck-atrófia kialakulásának veszélyét hordozzák.
Mit nem szabad? A lábát ne tegye keresztbe, a térdét ne húzza fel oldalra. Az egészséges oldalon szabad feküdni, de nagy párna vagy pokróc legyen a két lába között, ne üljön mély székben!
Összegyűjtöttem néhány gyakorlatot, melyet naponta 3-4-szer ajánlott elvégezni, mindegyiket ötször ismételve a fájdalom határig. A gyakorlatok helyes kivitelezését gyógytornász jelenlétében tudja elsajátítani! (A kiékelődés veszélye miatt arra ügyeljen, hogy a térdek mindig felfelé nézzenek, tehát a lába ne csavarodjon se kifelé, se befelé, a fekhelye pedig ne süppedjen be.)
Gyakorlatok:
- Hanyatt fekve nyújtózkodás lábakkal lefelé, fej mellé emelt karokkal felfelé - ellenkező irányba, majd lazítás
- a boka erőteljes lefeszítése, majd felhúzása
- mindkét térd erőteljes leszorítása és lazítása
- térd alatti kispárnába (csak a torna idejére) nyomja a térdhajlatot, sarokemeléssel lefelé nyújtózás
- operált lábat talpra húz ( a térd ne dőljön oldalra) és visszanyújt
- ép láb talpon, operált lábat oldalra csúsztat ( a láb ne forduljon kifelé!), majd visszahúzni középállásba
- ép láb talpon, medenceemelés, farizom összeszorítása, lazítás
- operált oldali lábat hashoz húzni (nem erőltetni), és vissza letenni talpra
- ép láb nyújtva emelve, megtartva - közben lábfej felhúzása, lefeszítése többször
- két kéz tarkón, könyököket széttárva az ágy felé feszíti belégzéssel, majd könyökeit egymás felé közelíti kilégzéssel
- karokat oldalra széttárva orron át a levegőt beszívjuk, karokat keresztezve a mellkas előtt a levegőt szájon át kifújjuk.
Ha a hasonfekvés nem kellemetlen, akkor néhány gyakorlatot így is végezzen:
- farizmokat erősen megfeszíteni, lazítani
- mindkét lábat térdben behajlítani, nyújtani
- ép lábat oldalra helyezve operált lábat távolítani, visszahúzni, de csak a test középvonaláig(!)
- mindkét lábat váltva, nyújtott térddel megemelni, vissza letenni.
A stabil járás eléréséhez legtöbbször fél-egy évig terjedő időszak kell.
Váliné Fekete Szilvia
gyógytornász, egészségügyi szaktanár