31 éves vagyok, Január 15-én egy kézilabda meccs során külboka törést szenvedtem. A klinikán a röntgen alapján "Jobb oldalon Weber B típusú, elmozdulás nélküli külboka törést" állapítottak meg. Ellátása: repositio, alsó végtagi körkörös, felvágott rövid gipsz, véralvadás gátló injekció.
Kontroll: 01.18.-án amikor a röntgen: "az elöző vizsgálathoz képest elmozdulás nem jött létre. A törtdarabok jó helyzetűek. A törési rés kivehető."
Erre itt már Webber A tipusú lett a törésem, és a felvágott gipszemre kaptam egy tekercs körköröset.
Kontroll: 02.08. Ami valami okból kifolyólag 6 hetes kontroll lett, noha még nem volt 4 hetes a fekvőgipszem, hiába szóltam... Ellátás: gipszeltávolítás. Javasolt: fásli használata, bokarögzítő használata. Semmi röntgen.
Bokaízületi rögzítőt tettem fel, mert "lógott"bokából a lábam. Még nagyon csúnyán be van dagadva, és a bevérzések (zöld foltok) is tarkitják a lábam minden irányból.
Utólagosan visszamentem egy eü-s ismerősömmel az orvoshoz és hajlandó volt kiírni egy röntgent, aminek az eredményét nem kaptam meg, de állítólag szépen összeforrt a törés.
Azt mondták, fokozatosan terhelhetem 25kg-al nyugodtan ami végül is a testsúlyom fele, de a helyzet az hogy 1. nem fekszi a talpam a talajt (a külső éle ér le a talpamnak), 2.idönként fáj elöl a bokám, kivül, meg hátul, 3. nem mozog a bokám csak egy pár centit.
A kérdésem az lenne mennyire merjem mozgatni, terhelni, milyen mozdulatokat végezzek vele, és hogy jó-e ha rögzítővel együtt cipőben járok itthon a lakásban természetesen mankóval, hogy a cipő fixálja kicsit a talpam állását? (terhelni még nem merem csak próbálom követni a lábammal a lépés mozdulatait.)
A röntgenfelvétel a beteget illeti, ennek ellenére egyes súlyponti kórházakban az a szokás, hogy írásbeli kérelem benyújtása mellett és illeték fejében adják ki a vizsgálati dokumentáció másolatát. Ez azért sem jó, mert ha más intézményben szeretné folytatni adott esetben a gyógytornát, a dokumentáció hiányában csak egy megismételt kivizsgálás eredményeivel kezdheti el a kezeléseket. Mindez megduplázza az Ön és az egészségügyi dolgozók ráfordítási idejét, továbbá az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (állam) terhét. Ebben az intézményben talán nem is kapott gyógytorna beutalót?
Azt javaslom, hogy forduljon személyesen gyógytornászhoz a gyakorlatok pontos betanulása, helyes végrehajtása végett!
A torna és terhelés fokozatossága időbeni fokozatosságot és a terhelési súly folyamatos, egyenletes emelését követeli. Most kb. 25 kg-mal terhelve járkálhat a sérült lábán, ezt a terhelést heti 5 kg-mal lehet növelni, amig el nem éri a teljes testsúlyt. Álljon rá egy mérlegre, és óránként nyomja és rögzítse a fejében a megengedett terhelési súly érzését. A csontképzésnek a legjobb a megengedett mértékű terhelés. A járáshoz mankót, járókeretet, botot használhat, nem tudja elrontani egyikkel sem. A botot az ellentétes oldali kézre támaszkodva használja! Nyugodtan maradjon zárt cipőben, ha ezzel stabilizálja a még instabil bokaízületet.
Egészítse ki álló gyakorlatokkal:
- páros lábbal lábujjra állás 20x, a tört lába alatt szobamérleg, a jó lába cipőben legyen
- páros lábbal sarokra emelkedés 20x, a tört lába alatt szobamérleg, a jó lába cipőben legyen
- teli talpon térdhajlításban, csípőszélességben térdrugózás, de a sarka maradjon lent a földön
- támadóállás, jó láb elöl, térdrugózás előre 10x, hátsó láb (sérült) sarka a földön maradjon és a térde nyújtva (Achilles-ín nyújtás)
- terápiás lépcsőzés kis sámlin mankóval(!), amíg nem engedett a teljes terhelés: sérült lábbal lépjen fel, jó lábbal lefele lép, a lábfejet nem fordít kifelé, a sarkat minél később engedi megemelkedni.
Váliné Fekete Szilvia
gyógytornász, egészségügyi szaktanár