Mivel segíthetjük a fizioterápiában az alsó végtag amputáltak protetizálását, járástanulását?
A protetizálási folyamat alatt az izomlazítást vízi tornával, zenére végzett gyakorlatokkal, diadinamikus elektroterápiával, fantom tornával, tükörterápiával és kontrakturát oldó-nyújtó fektetéssel lehet elérni.
A helyes fekvés úgy érhető el, hogy a csípőízület és a combcsonk középállásban, középhelyzetben legyen. Sokat feküdjön hason és ülésben se kerüljön abdukciós, kirotációs helyzetbe a csonk.
A felső végtag amputáltak 90 fokos testtávoli helyzetben (abdukciós) pihentessék karjukat.
A tükörterápia során a beteg úgy helyezkedik el a tükör mellett, hogy az amputált végtag fedésbe kerüljön. A tükörképben a létező karja, lába leképezésének köszönhetően úgy látja, mintha az amputált végtagja is létezne, mozogna, tornázna, ezért az agyi központot az a benyomás éri, hogy a fantomtestrészt újra tudja kontrollálni, ezáltal a fantomfájdalom is oldódik.
A leggyakoribb járáshibák művégtaggal történő járás tanulási folyamatában:
- a beteg amputáció előtti járási-tartási hibája;
- széles alapú járás – teendő: a protézist rövidíteni kell és a beteg egyensúlyérzékén javítani;
- a végtag kifelé fordul – teendő: a protézist kell újratervezni;
- a járás lengő fázisában fordul a művégtag – teendő: korrigálni kell a lábszártengelyt;
- a gördítés elmarad – teendő: a protézis bokaízületét kell beállítani.
Az izomerősítés szelektív ingeráram kezeléssel és funkcionális tréninggel történhet.
Váliné Fekete Szilvia
gyógytornász, egészségügyi szaktanár