Fizikális háttér és gyakorlati megfontolások
Testünk statikai szerkezetének állandóságához az agonista és antagonista izomcsoportok egyensúlya szükséges. Ezek működési mechanizmusuk és felépítésük alapján is különböznek egymástól. Funkcionálisan elkülöníthetők a hajlító és nyújtó, illetve a közelítő és távolító izmok. Szerkezetileg a myoglobinban gazdag, tónusos, vörös izom az egyik típus. Ilyen felépítésűek a testtartásért is felelős, tartósan terhelhető, lassan reagáló, de lassan is fáradó izmok. A másik típus a fázisos, fehér izom, mely gyorsan húzódik össze és hamar elfárad, rövid ideig terhelhető, hosszabb pihenést igényel.
Amennyiben az izompárok egyensúlyban vannak, akkor elemeik terheléskor teljes összehúzódásra képesek, nyugalomban maximálisan és görcsmentesen ellazulnak, alapállapotban normális a tónusuk, a test függőleges helyzetét képesek tartósan biztosítani.
Janda felosztása szerint a törzsünk tartását biztosító párok a következő izmok: hátsó nyakizmok – elülső nyakizmok; trapézizom (m. trapezius) – nagy mellizom (m. pectoralis major); rombuszizom (m. rhomboideus) – elülső fűrészizom (m. serratus anterior); egyenes hasizom (m. rectus abdominis) – négyszögű ágyékizom (m. quadratus lumborum); külső és belső ferde hasizom (m. obliquus externus és internus) – gerincmerevítő izom (m. erector spinae); nagy farizom (m. gluteus maximus) – egyenes combizom (m. rectus femoris); kétfejű combizom (m. biceps femoris) – csípőhorpasz-izom (m. iliopsosas); félhártyás izom (m. semimembranosus) – szabóizom (m. sartorius); félinas izom (m. semitendinosus) – széles pólyaizom (m. tensor fasciae latae).
Ha az izomegyensúly megbomlik, a tónusos izmok zsugorodnak, az általuk áthidalt ízületek mozgása beszűkül, a fázisos izmok pedig megnyúlnak, elgyengülnek. Az eltolt erőviszonyoknak megfelelő új "egyensúlyi" kényszerhelyzet mozgásszervi panaszok egész sorát alapozhatja meg. A helytelen tartás huzamos fennállása felnőttkori degeneratív betegségekre hajlamosít, megnehezíti a munkavégzést, nemkülönben az egyszerű, hétköznapi mozgásokat, mozdulatokat. A hosszú ideje fennálló fájdalom általános tűrőképességünket rontva türelmetlenebbé, kedvetlenebbé tesz. A tüneti kezelés sokszor hasztalan. Az okok, illetve az ok-okozati összefüggések feltárása szükséges.
Gerinciskola, medencebeállító torna, tartáskorrekció és stabilizáló tartásjavító torna
A gyógytornászok első lépésben a tartáshiba okát keresik meg:
- alkati adottságok, végtaghosszkülönbség, régebbi medence- vagy alsó végtagi traumák
- hirtelen serdülőkori növekedés
- helytelen beavatkozás a csecsemőkori mozgásfejlődésbe, kúszó korszak lerövidítése
- fájdalom, idegsérülés, idegbénulás miatt kialakuló védő-, kompenzáló mechanizmus
- mozgásszegény életmód, hát- és törzsizmok csökkent teherbíró képessége
- túl magas sarkú cipő hordása
- terhek cipelése, emelése
- rázkódással járó dinamikus helyzet- és helyváltoztatások
- törzsfordítással járó hirtelen törzsmozgások
- helyes testtartáshoz szükséges ismeret hiánya, akaraterő hiánya, motiváció hiánya, készség hiánya
- stressz, közöny, pszichés tényezők
Második lépésben a medencét állítják be minden testhelyzetben, megtanítják az elongációt (hossztengelyi nyújtózást), a hasznos és káros mozdulatok, mozdulatsorok tudatosítását és kontrollálását, a károsak eliminálását. A zsugorodó izmok nyújtásával, és a megnyúlt izmok erősítésével ún. izomfűzőt alakítanak ki. A mobilizációs gyakorlatok a gerinc mozgékonyságának megtartását, a korrekciós feladatok a helyes testtartás visszanyerését célozzák.
Váliné Fekete Szilvia
gyógytornász, egészségügyi szaktanár MSc